2011. július 23-án, szombaton érkezett az első, fiatal hím kék vércse. Nagyjából már tollasodott, némi pihetollakkal, amely alapján gyaníthatóan kb. 1 héttel a kirepülése előtt állhatott. A fiatal vércsét Csongrád megyében, Cserebökényi pusztákon találták, egy mesterséges fészekláda-telepen, melyet a Kék vércse Life program keretében. A telep "felelőse", Solt Szabolcs, a Magyar Madártani Egyesület szakembere figyelte meg a növekvő fiókákat. A madarat is ő jelölte meg hagyományos alugyűrűvel és színes gyűrűvel, egyedi kódszámmal. Ő vette észre a fiatal madár betegségét is, amely annak életét veszélyeztette. Kotymán László, a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi őre hozta el a vércsét a Szegedi Vadaspark természetvédelmi mentőközpontjába.

A vércsén a Pox vírus mindkét klinikai megnyilvánulási formája egyszerre volt látható. A himlős növedékek összenövesztették mindkét szem alsó és felső szemhéját: így a madár gyakorlatilag nem látott! Kirepülése és életben maradása teljesen reménytelen volt ilyen állapotban!

A himlő (Pox) vírusok dupla szálú DNS-t tartalmazó burkos vírusok. A környezetben való megmaradásuk elég jó, ez több hónap, akár 1-2 év is lehet. Közvetlen érintkezéssel, aerogén módon (hámtörmelék, beszáradt bélsár stb), vérszívó rovarok (kullancs, szúnyog, tetvek) által fertőznek. A madarak Pox vírusai az Avipox genusba tartoznak, madárfajok százainál észleletek már himlős fertőzést. Bár a himlő vírusok közül sok a gazdaspecifikus, az avipoxokra ez a kitétel nem teljesen igaz. Igaz, soknak van egy gazdafaja (homológ fertőzés), de  ugyanakkor más fajokat, sokszor rendszertanilag távolabbi madárfajokat is megbetegíthet (heterológ fertőzés). Hogy homológ vagy heterológ egy himlő fertőzés, annak jelentősége az, hogy milyen klinikai forma és milyen súlyosságú betegség alakul ki.  A nagyon fiatal fiókáknál előfordulhat a maternális immunitás, és ebből következően a felnőtteknél átvészeléses tartós immunitás figyelhető meg. Ezért klinikailag a fiatal (juvenilis) madarak a leginkább érintettek.

Fogékony madárnál a Pox vírussal való fertőződésekor bármilyen életkorban lehet megbetegedés. 4 klinikai formát különböztetnek meg:

1. Bőrkiütéses forma, tollal általában nem fedett részek: szemhéj, csőrtő, lábak kloaka. Himlős göbök, majd hólyagok, ezek felfakadása után pörkös hegek. Esetleg himlős daganatra emlékeztető növedékek (a vírus termelhet egy epidermális hormonszerű növekedési faktort).
2. Nyálkahártya kiütéses forma : szájüreg  garat-gége tájék, légcső, hörgők. Hasonló folyamatok, de sokkal veszélyesebb, részben a másodlagos bakteriális és gombás fertőzések, részben a konkrét fulladás miatt. Jellemző még a szem és környékének gyulladása: kötőhártya, szaruhártya, szemhéj gyulladása.
3. Vegyes forma: az előbbi kettő együtt.
4. Generalizált víraemiás forma: némi könnyedzés után a madár lázas állapotban 1-3 nap alatt elhullik (főleg énekesmadarak).
 

Ez az első kék vércsénk vegyes formában szenvedett: ezt a bőrkiütéses miatt pörkös hegek és szemhéjösszenövés jelezték. Maga a szem is gyulladt volt, a szájüregben is felrakódásokat észleltem. Bár a szakirodalom nem ajánlja a himlős növedékek  műtéti eltávolítását, nekem mégis ezt kellett tennem, természetesen ez altatásban történt.

A kezelések: első három napban infúziók, kétféle antibiotikum, gyógyszeres szemcsepp napi 4-6 alkalommal, A-vitamin pótlás és a legerősebb immunrendszer-erősítő szájon át adva. Emellett a vércsét megfelelően kellett táplálni. Kedvező esetben a szakirodalom 4-6 hétre teszi a himlő elváltozások visszaalakulását (regresszióját). Ennél a madárnál a legfőbb kérdés az volt, hogy mennyire marad vissza valamilyen tartós szemelváltozás.

2011. augusztus 2-án Solt Szabolcs hozta be a második fiatal kék vércsét, amely már gyakorlatilag kirepülős korú volt. Kicsit vékonyabb kondícióval, de enyhébb himlős elváltozásokkal. Inkább a bőrkiütéses forma dominál nála. Ennek megfelelően ő is kap antibiotikumot, A-vitamint, szemcseppet és persze immunerősítőt.

Legszerencsésebb esetben is a fészekbe már nem lesznek visszahelyezhetők, azt elhagyta már a családjuk. Augusztus végéig viszont még lenne lehetőség a környéken "bandázó" kirepült fiókákból és szüleikből álló kék vércse csapatokhoz  visszaengedni őket. Mindenképp egy tökéletes jó kondícióra lesz szükségük, hisz a kék vércsék „hosszútávú” vonulók.
 

Dr. Kókai Károly
Fotók: Endrédi Lajos