1.nap:
Délután 16 óra 45 perckor indultunk el vonattal a szegedi vonatállomásról Budapestre. Onnan este szálltunk át egy Győrbe induló vonatra. Győrbe 21:30-kor érkeztünk meg, ahol a helyi zoológiai létesítmény zoopedagógusa várt minket. A leszállást követően elfoglaltuk a szálláshelyünket egy közeli kollégiumban. Miután megbeszéltük a holnapi nap részletes forgatókönyvét és lepakoltuk a felszerelésünket az önkéntes-kollegáimmal bevettük Győr belvárosát egy kis esti városnézésre. Éjfél után visszatértünk a szálláshelyünkre és nyugovóra tértünk. A következő nap ugyanis nagy nap várt ránk.

2.nap:
Szombat reggel 7 órakor mindenki gyülekezett a kollégium aulájában. Kisétáltunk a vonatállomásra, ahonnan 7:38-kor indult egy vonat Ausztria fővárosába, Bécsbe. 9 órakor érkeztünk meg, ahonnan azonban egy több mint másfél órás út vezetett el minket az állatkertig. (Hogy spóroljunk a tömegközlekedéssel, gyalog mentünk.) A cél előtt aztán a szemünk elé tárult a gyönyörű Schönbrunn kastély. A mögötte lévő csodálatos park közepén pedig ott volt az, ami miatt idejöttünk, ami miatt oly keményen dolgoztunk: a világ legelső állatkertje, mely egyben az utolsó barokk stílusú állatkertje is, a Schönbrunn Tiergarten. 1752-ben alapították. Sok olyan állatfaj látható itt, amelyek közül Magyarországon sehol se. A bejáratnál az állatkert zoopedagógusa várt minket, akitől sok-sok tájékoztatót, térképet és útikönyvet kaptunk az állatkertről. Egy rövid kis beszámolót tartott az állatkert történelméről, majd szabadprogramként a csoport feloszlott és mindenki ment, amerre látott. 17:30-kor kellett az állatkert főbejáratánál találkoznunk. A látnivalók közül nem sorolhatom fel mindet a cikk terjedelme miatt, de a legfontosabbakat és leglátványosabbakat mindenképp kifogom emelni. Az első különlegesség az indiai orrszarvú-pár volt. A gyönyörűen berendezett kifutójukat indiai antilopokkal, nilgaukkal és pettyes szarvasokkal osztották meg. Ázsia legnagyobb orrszarvúfajaként sajnos ő is a kihalás szélén áll. A vadon élő alig 2000 példányt súlyosan veszélyezteti az orvvadászat. Hazánkban csak Nyíregyházán látható a faj. További érdekesség a sörényes thar. Ez egy a Himalájában élő ritka vadjuhféle, amelyet hazánkban sehol nem látni. Aztán ott van még a hatalmas Dél-Amerika kifutó, amelyben vöröslábú kígyászdarvak, vikunyák, közönséges tapírok, nanduk, vízidisznók és sörényes hangyászok élnek harmóniában egymással. Az állatkert egyik különlegessége a Trópusi Ház, amelyet leginkább a nyíregyházi Állatpark Zöld Piramisához lehetne hasonlítani. 82 %-os páratartalom, eső, valamint a délkelet-ázsiai esőerdőket idézi növényzet és állatvilág fogadja azokat, akik benéznek ide. Közvetlenül az épület mellett épült fel a Polarium nevű bemutató. Itt a sarkvidékek jellegzetes állatait figyelhettük meg. Három pingvinfaj: a Humbold-, a sziklaugró és a királypingvin. Fókák; de nem a Magyarországon is látható borjúfóka vagy kaliforniai oroszlánfóka, hanem a ritka dél-amerikai oroszlánfóka. Sajnos az ott jártunk előtt pár nappal vitték át az állatkert egyetlen jegesmedvéjét a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Mivel a bécsi állatkert így jegesmedve nélkül maradt, nekünk nem volt szerencsénk látni ezt a hallatlanul érdekes fajt. Az egyik legnagyobb kedvencem az állatkertben az Elefánt-Park volt. A látványos Elefántház és kifutó 6 afrikai elefántnak adott otthont. Köztük egy tavaly született borjúnak is. Afrikai elefántot most először láttam élőben, korábban mindig csak az ázsiai fajjal találkoztam. További különleges állatfajok: galapagosi óriásteknős, zsiráf, gepárd, nílusi víziló, nyala, zöld anakonda, orangután, Morelet-krokodil és még sok más.  A két legnagyobb és kétség kívül legkülönlegesebb látványosság azonban az óriáspanda és a koala volt. Kezdjük a koalával!

Ausztráliában őshonos erszényes emlős, amely kizárólag eukaliptusszal táplálkozik. Erszényes medvének is nevezik, de a név meg ne tévesszen! A koala nem medve. Még én és a kedves olvasók is közelebbi rokonságban állnak a medvékkel, mint a koala. A bécsi állatkert két koalának ad otthont. Európában nagyon kevés helyen tartják a ritkasága és magas takarmányozási költségei miatt.  Ha jól tudom, akkor az eukaliptusz-szállítmány Olaszországból hozatják heti rendszerességgel. Hogy Magyarországon egyszer majd látható lesz-e, az még a jövő zenéje. Reméljük a legjobbakat! Ahogy az egyik önkéntes-kollegám fogalmazott az óriáspandák kifutója előtt: „Ezek a világ legérdekesebb állatai!”. Talán igaza is volt. Az óriáspanda volt az az állat, amely miatt leginkább idejöttünk. Ő már bizony medveféle. Kína még megmaradt bambuszerdeiben él nagyjából 1600 példány. A bécsi állatkert ugyan 3 óriáspanda büszke tulajdonosa, de a természetvédelmi értéke miatt a világ összes óriáspandája Kína tulajdonát képezi. A Kínán kívüli állatkertek ugyanis minden esetben csak kölcsönbe kapják a pandákat, melyeket később vissza kell szállítaniuk szülőhazájukba. A panda kizárólag bambuszt eszik és ez is hozzájárul ahhoz, hogy iszonyatosan drága a tartása.  Ráadásul egyetlen példány ára kb. 400.000.000 forint. A nyíregyházi állatpark tervei között azonban szerepel egy pandapár beszerzése. Ha ez sikerül, akkor már nem kell Bécsbe elmenni azért, hogy láthassuk. Nekünk azonban még itt is hatalmas élmény volt látni őket élőben. De sajnos egyszer minden jónak vége lesz! Ez történt 17:30-kor is, amikor az állatkert bezárta kapuit és nekünk távoznunk kellett. Visszagyalogoltunk hát a vonatállomásra, ahonnan 19:56-kor indult vissza egy vonat Győrbe. A visszatérés után ismét bevettük Győr belvárosát. Ezúttal jóval éjfél után tértünk vissza a szállásra. Az utolsó nap a győri állatkertet látogattuk meg.

3.nap:
Reggel 9 órakor gyülekeztünk a kollégium aulájában. Összepakoltuk minden felszerelésünket és egy busszal mentük el a győri Xantus János Állatkertbe. Ismét egy olyan állatkert, ahol az előtt még nem jártam és itt is várt egy-két olyan faj, amellyel nagyon régen vagy még egyáltalán nem volt alkalmam találkozni. Az egyik kedvencünk, a nálunk Szegeden született jaguár, Chico. 2010 júliusában Kiara, a Szegedi Vadaspark nőstény jaguárja egy fekete kis apróságnak adott életet. Tapasztalatlansága miatt azonban nem gondozta kicsinyét, így a vadaspark igazgatója vette a kicsit a szárnyai alá. Később a kis jaguár a győri állatkerthez került és azóta ott éli boldog életét. Néhány olyan állatfaj, amellyel találkoztunk: tigris, galléros pávián, varacskos disznó, huszármajom, zsiráf, jávorantilop, csimpánz, bóbitás gibbon, borzasztó csörgőkígyó, koronás daru, törpevíziló. A legérdekesebb azonban szerintem a földimalac volt. Magyarországon még Budapesten látható ez a különleges, a csövesfogúak rendjébe tartozó faj. Afrika szavannáin éli mindennapjait. Éjszakai életmódot folytat és éppen ezért elsötétített környezetben láthattuk.
Az állatkert területét 12:31-kor hagytuk el. Busszal visszamentünk a vonatállomáshoz, ahonnan 13:00-kor indult vissza egy vonat Budapestre. Onnan pedig 15:59-kor indultunk tovább vissza Szegedre. Este 18.30-kor tértünk vissza. Elköszöntünk egymástól és azzal a tudattal mentünk haza, hogy még visszafogunk térni és ezek után még keményebben fogunk dolgozni, hogy a jövő évben ismét egy fantasztikus állatkerti túra részesei legyünk.

Tóbiás Ferenc
önkéntes