Angol: Eurasian Eagle-owl
Francia: Hibou grand-duc
Német: Uhu
Román: Bubo
Szerb:

Rendszertan: Bagolyalakúak rendje / Bagolyfélék családja

Elterjedés, élőhely: Európa, Ázsia és Afrika erdős, mocsaras területei
Természetvédelmi helyzete: Nem veszélyeztetett

Testtömeg: 1800-4500 g
Szárnyfesztávolság: 160 cm
Marmagasság: 65 cm

Táplálkozás: Madarak, kisebb emlősök
Szaporodás: 34 napos kelési idő után 4-6 fióka kel ki
Élettartam: 20-30 év
Szociális viselkedés: Magányosan élnek

Éjjeli ragadozó, nappal sziklarésekben, fák üregében pihen. Madarakon és kisebb emlősökön kívül a nyulakat is zsákmányul ejti. Nagy termete lehetővé teszi akár más baglyok, őzgidák és rókák elejtését is. Éjjeli állat, de megfigyeltek olyan példányokat is, amelyek nappal jártak zsákmány után. Rendkívül kifinomult látása és hallása segíti vadászatában.

Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 Ft, hazai állománya 40 párra tehető. Elsősorban középhegységeink sziklafalain, elhagyott kőbányáiban fészkel. Kizárólag éjszakai aktivitású bagolyfaj, a nappalt sziklaüregekben és sziklapárkányokon tölti. Zsákmányállatai rágcsálók, nyúlfiak és sünök. Állománya a sikeres természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően növekvőben van.

Uhut használják vadászatra. E célból az uhut még fiatalon befogják, röptetőkben tartják. Amint kitollasodott, egyik lábára erős bőrből készült béklyót teszünk. Melegvérü állatokkal hetenként legalább kétszer etetjük. Veleszületett ösztönénél fogva csakhamar megismerkedik ellenségeivel, melyeket azután minden tanítás nélkül különbözőképen jelez is. Így a varjút, szarkát, vércsét ide-oda tipegéssel, tollainak borzolgatásával jelenti; hasonlóan a karvalyt, sólymot és az ölyvet is, csakhogy fejét vállai közé húzva, csőrével pedig kelepel; a nagy sast pedig ülőkéjétől leugorva a földön várja, sőt még hátára is fekszik s hatalmas karmaival védve testét, Ha azután az uhuval vadászni akarunk, akkor az erdő kiszökellésein, a nyílt mezőn bagolykunyhót építünk a vadásznak. A gödröt azután befedjük kilövö résekkel ellátott fatetővel és földdel úgy, hogy az egésznek kivülröl földhányás alakja legyen. A kunyhó előtt 23-30 méternyire erősen oldalt hajló ágat ásunk a földbe ülökének az uhu számára, s végül ettől mintegy 10 méternyire leszállásra alkalmas fát rakunk az uhura lecsapó madarak számára. A vadászásnál az uhut egyszerüen az ülőkéhez kötik, a vadász pedig a kunyhóba húzódva várja a ragadozó madarak érkezését. A vadászásra különösen a kora tavasz és az ősz, a ragadozó madarak vándorlási ideje alkalmas.