Mudi (Canis domesticus)
Angol: Mudi
Francia: Mudi
Német: Mudi
Román:
Szerb:
Rendszertan: Ragadozók rendje/Kutyafélék családja
Elterjedés, élőhely: Magyarország
Természetvédelmi helyzete: Háziasított
Testtömeg: 8-13kg
Testhossz:
Marmagasság: 35-47cm
Táplálkozás: Mindenevő
Szaporodás:
Élettartam: 13-14 év
Szociális viselkedés:
A mudi az egyik legritkább, legkevésbé ismert magyar pásztorkutyafajta. A pásztorok német puli néven ismerik, az állomány zöme ma is az ő kezükön van. Kitenyésztetlen változó nagyságú, természetes fajta.
A mudi – főleg a különféle, régóta kitenyésztett fajtákkal összevetve – első pillantásra egyszerű küllemű keveréknek tűnhet. Szőre rövidebb mint a többi pásztorkutyáé, könnyen tanuló,intelligens állat. Tulajdonképpen bármely színben előfordulhat, de a standard nem ismer el minden színváltozatot. A leggyakoribb a fekete szín, van barna, fehér, fakó és hamvas (kékes árnyalatban játszó), de sokak szerint a legszebb, legkülönlegesebb színváltozat a cifra, a szürke alapon feketével spriccelt.
Mivel a mudit eredeti munkája juhászokhoz, pásztorokhoz kötötte, és feladata nem utolsósorban a szürkemarhák nagy bátorságot igénylő terelése volt, az esztétikai érték sokadlagos kérdés volt. Szolgálatkész, munkabíró és igénytelen kutyára volt szükség, a mudi pedig tökéletesen megfelel ezeknek a követelményeknek. Ezenkívül hosszú életű, intelligens, tanulékony, akinek a gazdája az istene, és egyetlen szempillantásból ért. A terelőversenyeken ma is kiemelkedő eredményeket ér el, de vaddisznós vadászatokon is használják, mint hajtókutyát.







