Angol: Spotted Hyaena
Francia: Hyene tachetée
Német: Fleckenhyäne 
Román: Hiena patata
Szerb: Pjegavi hijena

Rendszertan: Ragadozók rendje / Hiénák családja

Elterjedés, élőhely: Afrikában a Szaharától délre a nyílt füves puszták, bozótosok lakója
Természetvédelmi helyzete: Nem veszélyeztetett

Testtömeg: 45-80 kg
Testhossz: 95-150 cm
Marmagasság: 75-85 cm

Táplálkozás: Emlősök, madarak, tojások, ízeltlábúak, dögök
Szaporodás: 110 napos vemhesség után 1-4 kölyök születik
Élettartam: 15-20 év

Szociális viselkedés: 3-80 egyedből álló csapatok (klánok)


 

Rosszhírű vadászok

A hiénákat sokáig csak furcsa külsejük és felszínesen megfigyelt viselkedésük alapján ítélték meg: Kizárólag dögevőnek tartották, hangját sátáni kacajnak vélték. Az alaposabb megfigyelések azonban kiderítették, hogy bár eszik dögöket is - nem mellesleg így nagyon fontos szerepe van a maradékok eltakarításában - sőt néha még a halottakat is kiássa a sírból, de sikeres vadász, kiváltképp, ha ezt csapatosan teszi.

Akár 60 km/h-ás sebességgel képes futni több kilométeren keresztül. Figyeltek már meg olyan hiénát, amelyik 24 km-en át követte zsákmányát. 

Állkapcsa a legerősebb a szárazföldi emlős állatok közül: a vastagabb csontokat is porrá őrli fogaival.

A végbéltasakjából (farok tövén) származó kenőcsszerű szaganyagok révén, egymás megszaglásával meg tudják állapítani, hogy azonos csoportba tartoznak-e, ugyanis minden egyed váladékának más-más illata van.

Jellemző rájuk a szexuális dimorfizmus, de a hiénák közül – más emlősöktől eltérően – a nőstények nagyobbak és erősebbek: a különbség átlag 6,6 kg.  A nőstények jóval ag-esszívebbek is a hímeknél, mivel tesztoszteronszintjük is magasabb. Ebből fakad az a furcsaság, hogy a nemiszervük külsőleg nagyon hasonló. A nőstények külső nemi szerve úgy néz ki, mint a hímeké ezért az ókorban hermafroditáknak hitték őket.
 

A hiéna örökbefogadója: Csikai Mátyás