Fehérarcú sátánmajom vagy saki (Pithecia pithecia)
Angol: Pale-headed saki
Francia:
Német: Blasskopfsaki
Román:
Szerb:
Rendszertan: Főemlősök rendje / Csuklyásmajomfélék családja
Elterjedés, élőhely: Dél-Amerika síkvidéki és hegyi erdei
Természetvédelmi helyzete:
Testtömeg: 1,5-2 kg
Testhossz: 33-38 cm
Marmagasság: 34-45 cm
Táplálkozás: Gyümölcsök, magvak, diók, levelek, rovarok
Szaporodás: 160-170 napos vemhesség után 1 utód születik
Élettartam: 14 év
Szociális viselkedés: 2-5 fős csoportokban él
Masszív metsző- és szemfogaik vannak, melyekkel a gyümölcsök kemény héját törik föl. Különlegességük, hogy a hím és a nőstény között olyan nagy a megjelenésbeli különbség, mintha más-más faj volnának. A nőstények szőre sötétszürkés árnyalatú, a kifejlett hímek viszont feketék, csak pofájukat borítja maszkszerű fehér szőrzet, amelyről a nevüket is kapták.
A többi sátánmajommal szemben az alsó és közepes lombkoronaszinteket kedveli.
A hím és a nőstény "duettet énekel", ami a közöttük lévő kapcsolat és a területhatárok fenntartására szolgál. Hangjuk madárcsicsergésre hasonlít.
Gyakran fut és mászik négy lábon, de főleg ugrásokkal közlekedik. A bennszülöttek repülőmajomnak nevezik.







