Angol: White Stork
Francia: Cigogne blanche
Német: Weißstorch
Román: Barza alba
Szerb: Bela roda

Rendszertan: Gólyaalakúak rendje / Gólyafélék családja

Elterjedés, élőhely: Európa, Ázsia nedves rétek, legelők
Természetvédelmi helyzete: Nem veszélyeztetett

Testtömeg: 2200-4400 g
Testhossz: 110-115 cm

Szárnyfesztávolság: 155-165 cm

Táplálkozás: Gyűrűsférgek, szöcskék, sáskák, cserebogarak, halak, kétéltűek, hüllők, kisemlősök 
Szaporodás: 29-30 napos kelési idő után  3-6 fióka kel ki
Élettartam: 15-20 év
Szociális viselkedés: Párban él, telelőhelyén csapatokban.

A fehér gólya örökbefogadója: Tóth Anna és Görföl Tibor
 

Miért költöznek el a madarak?

A madarak jó része nem egy területen éli le életét. Vannak, akik a költési időszakon túl kisebb-nagyobb távolságra  elkóborolnak. Mások az év egy részére elköltöznek, majd ismét visszatérnek. Egyesek csak néhány száz kilométert, mások több ezret is megtesznek. Az ok nem a hideg, hanem a táplálék mennyiségének csökkenése.

A fehér gólya a telet  Afrikában tölti. A hosszú utat nem aktív repüléssel, vagyis folyamatos szárny-csapkodással teszi meg, hanem siklórepüléssel. Ez azt jelenti, hogy felrepül egy bizonyos magasságba, megkeresi a felszálló meleg légáramlatokat és ezeket kihasználva emelkedik még magasabbra, majd vitorlázva halad tovább. Egy idő után ismét felemelteti magát a meleg levegővel, majd újra siklik. A felszálló meleg légáramlat azonban a szárazföldre jellemző, nagy vízfelületek esetén nem, ezért a gólyák azt a vonuló útvonalat használják, ahol a legkevesebb vízfelület felett kell átrepülni. Így a Magyarországtól nyugatra fészkelő gólyák a Gibraltári-szoros felett, míg a keletre élők a Boszporusznál kelnek át  Afrikába.
 

Mit eszik a gólya?

Nemcsak békát és halat. Sőt legnagyobb mennyiségben ízeltlábúakat, bogarakat, sáskákat, szöcskéket fogyaszt, - Afrikában sáskamadárnak nevezik - de elkapja a hörcsögöt, a nyúlfit, a madárfiókát is. A szőrt és a csontot nem tudja megemészteni, ezeket egy ovális gombóc, úgynevezett köpet formájában visszaöklendezi. A kíváncsi kutatók ezeket szétszedegetve megtalálják és beazonosítják a csontokat, kitindarabkákat. Régen a gólyák nagy fákon esetleg sziklákon költöttek. A fekete gólya ma is az emberi zavarástól mentes területeken, főként ártéri erdőkben költ. Fehér rokona szívesen telepszik meg az emberek közelében és ma már főként villanyoszlopokon, néha nagy kéményeken, víztornyokon rak fészket, mely az évek során több mázsás is lehet.

A fehér gólya örökbefogadói: