Déli törpeszarvas vagy pudu (Pudu puda)
Angol: Southern pudu
Francia: Pudu du Sud
Német: Südlicher Pudu
Román: Pudu
Szerb: Pudu
Rendszertan: Párosujjú patások rendje / Szarvasfélék családja
Elterjedés, élőhely: Dél-Chile erdős, mocsaras területei
Természetvédelmi helyzete: Sebezhető
Testtömeg: 8-10 kg
Testhossz: 600-825 cm
Marmagasság: 250-430 cm
Táplálkozás: Levelek, gyümölcsök, friss hajtások, ágak és fakéreg
Szaporodás: 222-223 napos vemhesség után 1 borjú születik
Élettartam: 10-12 év
Szociális viselkedés: Magányos állat
A pudu örökbefogadója: Medvegy Judit és Könnyű János
A déli törpeszarvas a szarvasfélék legkisebb testű faja. Hegyes agancsai is mindössze 8-10 cm-re nőnek meg.
A felnőtt törpeszarvas tömött, rozsdabarna bundája színével beleolvad a sötét aljnövényzetbe. A nőstény méreteit és külsejét tekintve ugyanolyan, mint a hím, de nincs agancsa.
Nevükkel ellentétben a szarvasfélék a fejükön nem szarvat, hanem agancsot viselnek. A szarv és az agancs szerepüket tekintve hasonlóak. Nagyságuk mutatja az állat rátermettségét, erejét, de védekezésre is használhatók. Viszont számos különbség is van közöttük:
- A szarv belseje üreges, és az állat élete során folyamatosan nő, nem ágazik el. A hímeknek és a nőstényeknek is van.
- Az agancs belül tömör, és az állat évente elhullajtja. Elágazhat, és csak a hímeknek van.
A déli törpeszarvas hímnél 3 hónapos korban nőnek az első nyársak. 6-8 hónappal később ledörzsöli róluk a védő háncsréteget. Az igazi agancs csak az ivarérettség elérésekor, egyéves korban kezd nőni.
A borjú születésekor csak 15 centiméteres, 3 hónap alatt azonban eléri teljes kifejlettségét. Bundáján világos pontsorok húzódnak a vállától a faráig, s ez jó álcázást biztosít neki az aljnövényzetben.







