Alpaka (Lama v. Vicugna pacos)
Angol: Alpaca
Francia: Alpaga
Német: Alpaka
Román: Alpaca
Szerb: Alpaka
Rendszertan: Párosujjú patások rendje/Tevefélék családja
Elterjedés, élőhely: Amerika magashegyi füves területei
Természetvédelmi helyzete: Háziasított
Testtömeg: 55-65 kg
Testhossz: 1,8-2,2 m
Marmagasság: 0,9-1,3 m
Táplálkozás: Fűfélék
Szaporodás: 242-345 napos vemhesség után 1 csikó születik
Élettartam: 15-20 év
Szociális viselkedés: Egy hím alkot csoportot 5-6 nősténnyel
Az alpaka Andokban élő, vad ősét az inkák háziasították valamikor a 2–4. században. Az Inka Birodalomban különleges tiszteletben részesítették a fajt: gyapjából készült a királyi öltözék, és számos vallási szertartásban részt vett az „istenek ajándéka”. Már ekkor nagy hangsúlyt fektettek a vérvonalak tisztaságára és a szakszerű tenyésztésre. A spanyol konkvisztádorok és gyarmatosítók nem ismerték fel a faj jelentőségét, ezért aztán a merinó juhok mellett egy időre háttérbe szorult. Újra felfedezése Sir Titus Salt nevéhez fűződik, aki a 19. században, a brit textilipar iparosodását követően felfedezte, hogy az alpakaszőr sokkal erősebb a juhok gyapjánál, és finomsága ellenére sem gyengül.
Az alpaka bundája vastag, tömött, de nagyon finom szálakból áll. Színe változó, legtöbbször barna vagy fekete, de ma már gyakoriak a vöröses és a szürke, illetve tarka példányok. Az alpakaszőr melegebb, de könnyebb a juh gyapjánál, és szinte sosem szúrós. Minősége természetesen változhat; a perui Accoyo alpakáit tartják a legjobb gyapjú példányoknak, az itt folyó gondos tenyésztésnek köszönhetően. Az Accoyo-alpakák többnyire fehérek, bár van köztük néhány sötétebb árnyalatú is. A tenyésztők ma már akár évente 6 kilogramm gyapjút is nyerhetnek egyetlen egyedből, azonban gyakoribb a kétévente történő nyírás.
A Vadaspark alpaka-csapatában minden évben örülhetünk 1-3 csikó születésének. A felnőtteket két évente nyírjuk.







