Angol: Lowland Anoa
Francia: Anoa de Malaisie
Német: Flachland-Anoa
Román: Nižinski anoa
Szerb: Planinski bivo

Rendszertan: Párosujjú patások rendje, Tülkösszarvúak családja

Elterjedés, élőhely: Indonéziához tartozó Celebesz szigetek erdős területei, mocsarai

Természetvédelmi helyzete: veszélyeztetett (IUCN), kb. 2500 egyede él vadon, CITES I., EEP

Testtömeg: 150-300 kg
Testhossz: 160-180 cm
Marmagasság: 80-90 cm

Táplálkozás: Vízinövények, fűfélék, lehullott gyümölcsök, páfrányfélék
Szaporodás: 270-315 napos vemhesség után születő 1 borját egyedül neveli
Élettartam: 20-30 év
Szociális viselkedés: Magányos állat, legfeljebb anya és borja
illetve néhány fiatal egyed alkothat csoportot.

Törpe szigetlakók

Az anoák  a  legkisebb  termetű  bivalyfélék. Két fajuk létezik:az alföldi és a hegyi anoa. Mindkettő az Indonéziához tartozó Sulawesi vagy régebbi nevén Celebesz-szigetén él.

A rokonaihoz  képest  kicsiny testméret nem egyedi jelenség  az állatvilágban. Földünk számos  kis szigetén nincsenek nagy ragadozók, emiatt a kisebb testméretű állatok sincsenek veszélyben.
 
A másik oka a “törpenövésnek” az,  hogy az élelem  mennyisége erősen behatárolt, tehát a nagy test táplálékigényét nem tudná kielégíteni.

A Földközi-tenger kisebb-nagyobb szigetein is éltek  egykoron  törpe növésű állatok. Ilyenek voltak a Cipruson, Máltán, Krétán, Mallorcán is élő törpe elefántok, melyek magassága az 1 métert is alig érte el.

E jelenség az emberi fajnál sem ismeretlen: 2003-ban meg is találták rá a bizonyítékot Flores szigetén (az Indonéz-szigetvilágban). A lelet korát 18 000 évre becsülik. A törpe-ember kb. 1 méter.

Anoák Szegeden

Hazánkban elsőként a Szegedi Vadasparkba érkezett ez a ritka bivalyfaj, a fajmegmentési program keretében. Elsőként Lilli jött, 2009. júniusában a Párizsi Állatkertből. Nem sokáig kellett várnia párjára, Poplacseket a csehországi Olomouci Állatkertből hoztuk el 2010. januárjában. Igyekeztünk őket összeszoktatni, időnként adódtak egymással problémáik az alapvetően magányos természetű állatoknak. Ekkor külön zárjuk őket, de a szerelem hívó szavára, vagyis a párzási időszakban újra érdeklődni kezdenek egymás iránt, amelynek gátat szabunk, így újra „egybekelhetnek”. Bízunk, ennek rövidesen megszületik a gyümölcse...